2015. október 11., vasárnap

Üdv.
Igazàbòl semmi értelmes nem jut eszembe csak ki akartam pròbàlni, hogy hogy lehet telefonròl blogot Irni.... Hàt ìgy.

(tudom, össze-vissza àllnak az ékezetek, de ìgy könnyebb ìrni...)

Minden jòt!

2015. január 2., péntek

ÚJÉV

Boldog új évet meg minden!

Karácsonyra Jézuska kütyüt hozott, mert nem bírta tovább nézni ahogy ragaszkodom a vénember, szupermasszív Nokia 5200-hoz. (Bár még mindig azt mondom hogy a világ legjobb telefonja, ejtettem már betonra, pocsolyába, nyúztam vagy 7 évig, soha nem volt semmi baja és az akku is legalább egy-két hétig bírja egy töltéssel!)
Szóval egyéni preferenciák miatt jött egy qwerty billentyűzetes BlackBerry Q5, amivel azért már lehet blogot is írni...
Ha kellően kiismertem és van rá igény írhatok a telefonról és hogy miféle szutykokat pakoltam rá...



2014. november 20., csütörtök

ANILOGUE

Tegnap elkezdődött ez a remek animációs fesztivál, melyre már legalább 10 éve járok (amikor először mentem akkoron még másképp nevezték...)
Legnagyobb örömömre idén rengeteg Jan Švankmajer film kerül vetítésre, többek közt az Alice is (méghozzá ma, úgyhogy futás megszerezni a jegyeket!!), amiről már korábban írtam ismertetőt. 
A rendezvény vasárnapig tart és ezúttal csak az Uránia moziban (meg egy-két program lesz még a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán), de így is sok jó filmet lehet látni.
Amúgy mivel nagyon szeretem ezt a fesztivált úgy döntöttem hogy idén a szervezkedésben is részt szeretnék venni, így ott leszek önkéntes infopultosként, a fesztivál ideje alatt pénteken és szombaton 2-3 szintén készséges személy mellett és igyekszem majd legjobb tudásom szerint magyarázni és eligazítani azt, akinek valamilyen kérdése lenne...
Link a fesztivál honlapjához: KATTINCSÁIDE.

Dzááááááá!!! Mostanában annyi hivatalos szöveget írtam, hogy ez a bejegyzés is tiszta kimért és kisujjfeltartós lett... mivé kezdek válni???!!!


2014. október 2., csütörtök

Októberrrrrrrr

Végre vége a nyárnak.... nem szeretem azt az évszakot...

Jelenleg a sulis-tanulós dolgokkal foglalkozom (fél év alatt meg kell tanulnom svédül hogy lenyelvvizsgázzak, plusz meg kell írnom a világ legtökéletesebb szakdolgozatát... vagy legalábbis jó lenne, ha figyelemreméltóra sikerülne... oh, csak reménykedem...)
Ezeken kívül szeretném megoldani, hogy PSP játékkal játszhassak PC-n, ami nem lenne megoldhatatlan, de valamiért irdatlan nehézségekbe ütköztem... Ó jaj, mikor fogok végre a Corpse Party dicső homályában elveszni???
Na mindegy...
Időnként felbukkannak hírek az Anilogue-ról, hogy éppen hol tart a készülődés, mert idén is lesz ám animációs fesztivál! Van egy olyan sejtésem, hogy a világnak akkor lesz vége, amikor nem lesz megrendezve a következő Anilogue... Az ideinek még úgy tűnik, nincs honlapja, de a facebookon van oldala, onnan lehet értesülni az eseményekről.
Ééééééééééés, ami még igazán különlegessé teszi ezt a hónapot, az a Halloween!!!
Mert igazából nem csak október legvégén van, hanem már szinte az egész hónapot átlengi az ünnep szelleme, és a várakozás... Azt hiszem csinálnék valamit a blogon ennek alkalmából, de még meglátom, hogy mennyire vagyok kreatív...
(Egy csomó minden jár a fejemben ezzel a bloggal kapcsolatban, hogy miként is tudnám érdekessé tenni, mert ha az lenne, és ügyesen írnám és vezetném, biztos lelkesebben végezném az egészet... ez mondjuk az én bajom, az idetévedő olvasóknak nyilván nem kell hogy ilyenek miatt fájjon a fejük, de mégis örülnék, ha "hasznosabban" szemetelném agyon a világhálót...majd egyszer jutok valamire...)



Addig is minden jót!

2014. augusztus 2., szombat

Les Revenants/The Returned/Visszajárók

És íme a nagyon nem professzionális bejegyzés egy nagyon jó sorozatról.
Majd jön egy másik, remélhetőleg összeszedettebb darab egy szintén remek szériáról.

Nem csak  nekem tűnt fel, hogy mostanában mintha több jó sorozat bukkanna fel, mint egész estés film... ez elég furcsa, ráadásul már kb. a költségvetés is kezd kiegyenlítődni arányában, mintha fokozatosan elhúznának a sorozatok a hosszabb filmek mellet... kíváncsi leszek, hogy mi lesz e téren 10 év múlva...

Bár most elég nagy divat lett sok nagyon zakkant sorozatot feldobni, ami tele van pucérkodással meg gyakran eléggé felesleges erotikus tartalommal és masszív, véres jelenetekkel, valahogy egy kicsit sem érdekeltek, mert sztori igazán nem volt, vagy ha igen, akkor feleslegesen hígította a sok pucérkodás, mintha az lenne a lényeg (elég belegondolni pl. a Dexter sorozat fokozatos elkurvulására, Vagy a Trónok harcára. amivel még mindig nem tudom hogyan álljak, mert elkezdeném, ha nem hallanám folyton másoktól akik ezt nézik, hogy nincs olyan rész amiben ne lenne tök felesleges pucérkodás, és egyebek, amik kb elveszik a hangsúlyt a történetről ami amúgy is elég masszív lenne, sőt, sokkal érdekesebb lenne és élvezhetőbb és maradandóbb a béna sallangok nélkül... ez nem prűdség részemről, inkább az, hogy én a történet miatt nézek filmet vagy sorozatot, ha a történet szempontjából fontos a dolog, tőlem mutathatják, de ha nem akkor csak egy felesleges wtf elem, ami butít az egészen... így vagyok a "sztárokkal" is, néha jobban örülök, ha egy teljesen idegen, nem túl szép valaki a főszereplő, mert ugyan már, nem az a lényeg, hanem a film! Na, most jólmegmondtam!!! zárójelbezárva ->).

Szóóóval én általában egyedi sztorikat keresek, lehetőleg sajátos hangulattal, ami miatt az ember jóval később is emlékezni fog rá, mint egy olyan sorozatra, amit esetleg pár év múlva szívesen újranézne, hátha még több dolgot venne észre benne, mint korábban.
Az egyik ilyen sorozat a francia Les revenants volt számomra.



Egy-két Többé-kevésbé fontos adat:

Az első évadot 2012-ben kezdték, a másodikat 2014-ben, nem tudom, hány évadosra tervezik.
Ha jól tudom, a Viasat 3-mon adják Magyarországon, de ajánlom az eredeti szinkronnal nézést, mert hát úgy az igazi, könnyű hozzá feliratot is találni magyarul...
Az első évad 8 részes, egy rész valamivel kevesebb, mint 1 óra.
Egy azonos című (de 2004-es évjáratú), szintén francia film alapján készült.

Úgy találtam meg, hogy miután nagyon szeretem a Mogwait, és néha ránézek az általam kedvelt együttesekre hogy miben settenkednek mostanság, megtaláltam egy lejátszási listát a sorozathoz, aminek ők készítették a zenéjét. De nem csak az intronak, hanem szinte végig az ő zenéjük lehet hallani... rákerestem imdb-n, és eléggé megtetszett a történet, főleg, hogy francia sorozat amin amúgy látszik és érezhető is hogy egy "nem amerikai vagy angol" dologról van szó... de főleg nem amerikai... nagyon másképp viselkednek az emberek!
Ami nagyon tetszett ebben a sorozatban az elsősorban a hangulat, amihez nagyban hozzátett a Mogwai-féle sejtelmes kissé baljós zene, és az, hogy egy kisvárosban játszódott hatalmas erdőségekkel és egyéb természeti dolgokkal átszőve, egyébként látványra kicsit valami skandináv környékre emlékeztetett, ami a külvilágtól eléggé el van zárva.
Ebben a kisvárosban szinte mindenki ismer mindenkit és próbálják minél jobban élni a maguk életét.
De egyszer csak visszatérnek páran, kik évekkel, vagy akár csak pár napja haltak meg. Nem olyanok, mint a zombik (bár éhesek, de jó nekik a szendvics is!), és a többségnek kezdetben fogalma sincs arról hogy halott.

Így kezdődik a sorozat, és azután láthatjuk, a környezetük hogy igyekszik megoldani ezt a nagyon furcsa helyzetet, sokféle reakciót láthatunk, mindegyik lehetséges és nagyon őszinte. Nem igazán vannak főszereplők, inkább sok fontosabb szereplő, akinek megvan a maga része a történet alakulásában, nagyon kevés olyan szereplő van akivel szemben ellenszenvet érezne a végére az ember, még ha korábban több is volt, idővel mindenkinek kiderül a története.
Az egész sorozatot végigkíséri egy misztikus-rejtélyes hangulat, és nagyon sokáig nem lehet tudni, de még kitalálni sem hogy mi is folyik valójában.

Szerencsére, nincs túl sok felesleges drámázás benne. (Úgy értem, van benne pár olyan jelenet például, hogy valami hülyeségen éppen elkezdene veszekedni két szereplő, mikor éppen valami fontosabb dolgot kéne csinálniuk, erre az egyik szól a másiknak hogy ennek most nincs itt az ideje, és nem veszekednek tovább, hanem a lényeggel foglalkoznak!!!! végre!!! (Nem azért, de a Walking deadben elég vicces volt pl.: a megcsalós epic drama, mialatt mindenütt zombik portyáztak és meg akarták enni őket, de még sok másik esetet is lehetne említeni...))

Aki szereti a kifejezetten egyedi sorozatokat, nem túl csilivili misztikus vonallal, megkedvelhető karakterekkel és nagyon érdekes, nem kiszámítható történettel, annak kifejezetten ajánlom ezt a sorozatot!

imdb link a sorozathoz

Angol tv-s trailer:




A Mogwai Hungry Face című számával ellátott introja a sorozatnak, ami nagyon tetszetős:


  Minden jót!

2014. július 6., vasárnap

Aktualitás

Üdv ismét!

Eltűnésem oka nem nagy talány, így nem is fogok nagyon magyarázkodni. De (végre) vége a vizsgaidőszaknak és nekem is elkezdődik a nyári szünet!

Előre láthatóan írni fogok sok-sok újdonságról (pl.: a Sleep party people új lemezéről, amit valamiért még sehol sem láttam megemlíteni...), és egy sorozatról, ami képes fenntartani az érdeklődésem és fel tud mutatni eredeti vonásokat (mert eddig ezek hiánya miatt nem néztem végig jó sok sorozatot...)

Van egy pár anime amire idén kíváncsi vagyok, bele-bele nézek párba, hátha valamelyikről írnék, egyről biztosan írni fogok, de nem részenként, hanem egy áttekintést az egészről. A másik, amit már pár hónapja vártam az a Tokyo Ghoul volt, mert reméltem, hogy valami különlegesebb darab lesz a trailer alapján, bár nem néztem bele a mangába, az első rész elég gagyi lett, még adok neki annyi esélyt, hogy megvárom a következő 2 részt, és ha a harmadik sem lesz jobb, nem fogom végig nézni... találni kéne valami jó nézni valót, mostmáraztántényleg!!!

Éééés tegnap voltam egy előadáson a MüPában, szóval arról is lészen itten valami majdan.

Meg zene. Sok.

Kezdek egyre értelmetlenebbül írni...

Minden jót!


2014. április 12., szombat

บุปผาราตรี - Buppah Rahtree: Flower of the Night

 
Év: 2003
Ország: Thaiföld
Műfaj: horror, természetfeletti, dráma, vígjáték
Rendező: Yuthlert Sippapak
Szereplők: Laila Boonyasak, Krit Sripoomseth, Sayan Meungjarern, Sirisin Siripornsmathikul

A történet:

Buppah egy csendes, visszahúzódó lány, aki senkinek nem nyílik meg. Az aranyifjú Ake ezt különleges kihívásnak tekinti és több hónapon át ostromolja őt, amíg végül össze nem jön a lánnyal.
Miután megvolt neki a lány, kiderül hogy csak egy üveg piában fogadott pár haverjával, és nyert, ezért már csak annyi a gondja, hogyan rázza le a lányt. Buppahnak viszont sok minden összejön, és a lehető legrosszabb fajtákból... Ake ismét felkeresi, hogy beszéljenek, úgy tesz, mintha minden rendben lenne és mindent megígér a lánynak, majd másnap elutazik külföldre... Egy hónappal később a pénzéhes tulajnő elmegy begyűjteni a lakbért, de csak egy halott Buppaht talál otthon. Buppah kísért és nagyon dühös, és csak azt akarja hogy mindenki hagyja őt békén, a házinéni szintén dühös, és azt akarja, Buppah tűnjön már el onnan...

Személyes vélemény:

A történet egyszerre vicces és szomorú. Nevetni lehet rajta, mert remek társadalomkritikát mutat, hiszen az egykor még valóban komolyan vett hagyományok és vallások mostanra már nagyobb arányban inkább pénzről és szemfényvesztésről szólnak, de mindezt viccesen tálalja a film. Érdekes, hogy elég sok vallás képviselőjét sorakoztatták fel a filmben, de mindegyik kb. ugyan azt csinálta, és mindegyik kudarcot vallott végül... És szomorkodni is, mert a főszereplő élete és sorsa valóban szívszorító, hiszen semmi igazán jó nem történt vele az életben (és azután sem), és még az is, amiről azt hitte jó lesz, kiderült róla hogy hazugság. Nagyon érdekes film, mert mindkét oldala egyenlően érvényesül benne, egyik sem nyomja el a másikat. Csak hallásból ismerem a thai nyelvet, ezért nem tudom igazán megmondani hogy amúgy hogy szoktak beszélni, de nekem eléggé úgy tűnt, hogy túlaffektálták egyes színészek a szövegüket, valószínűleg hogy viccesebbnek tűnjön... volt benne valami szórakoztató, bár néha túlzásnak találtam, amúgy teljesen rendben volt a színészi játék.
Tetszett a helyszín, a romos, sokat megélt panelépület, önmagában is elég félelmetes, és simán kinézi az ember belőle hogy tele van kísértetekkel. Szinte végig itt folyik a cselekmény, csak kis időre váltanak helyszínt. A speciális effektek szintén jók voltak, inkább maszkmesterek munkáit dicsérhetjük szerencsére, mint a számítógépes grafikusokét... Az egyetlen dolog ami fura volt és nem tudom eldönteni hogy mennyire volt szándékos a dolog, amikor Ake-t behúzza Rahtree a házba és a lábánál látszik a kötél...de mindegy.
Ezt a filmet jópár éve láttam már, de most megint megnéztem, mert úgy emlékeztem hogy egy jó film, és valóban, másodjára is jól szórakoztam rajta. Mindenképp érdemes megnézni legalább egyszer, mert különleges filmmel van dolgunk, hiszen a főszereplő a kísértet, a többiek pedig a mellékszereplők, ugyebár ez fordítva szokott lenni... ráadásul ebben a filmben a néző számára a legszimpatikusabb karakter egyértelműen Rahtree, és szinte már drukkol neki az ember (én legalábbis...) hogy sikerüljön neki bosszút állni és mindenkit elküldeni a sunyiba.
Nem volt igazán félelmetes, a készítők igyekezte jó sok riogatást belecsempészni hirtelen hangeffektekkel, de valahogy annyira nem találtam ijesztőnek a dolgot.
Összegzésképp: Egy egész jó film, ajánlom megnézésre mindenképp, jó hangulata van és kellően szórakoztató de azért nem kevés gondolat van a film mögött. Ja, és senki ne számítson arra, hogy ez lesz élete legfélelmetesebb élménye!